Lefty Master Sword
KALAND JÁTÉK KOCKÁZAT TALÁLKOZÓ 2018

Töltsünk együtt egy napot az interaktív könyvek világában!
KALAND JÁTÉK KOCKÁZAT TALÁLKOZÓ 2018

Töltsünk együtt egy napot az interaktív könyvek világában!
KALAND JÁTÉK KOCKÁZAT TALÁLKOZÓ 2018

Töltsünk együtt egy napot az interaktív könyvek világában!
KALAND JÁTÉK KOCKÁZAT TALÁLKOZÓ 2018

Töltsünk együtt egy napot az interaktív könyvek világában!

A könyvek történetéről... 

1982 – mint bármelyik év a ’80-as években – tele volt jóval, rosszal és egyenesen szörnyűvel. A The Young Ones és a Knight Rider ekkor került először képernyőre, William herceg megszületett, majd a Falkland-szigeteki háború elkezdődött és véget is ért. A Come on Eileen számított az év legkelendőbb kislemezének, és a hajra erősíthető csápok, illetve a lábmelegítő voltak a legújabb divathullám. Ám a legfontosabb esemény 1982 augusztusában jött el a srácok számára, amikor is egy vadonatúj könyvtípus látott napvilágot, egy könyv, melyben TE lehetsz a főhős. Részben regény, részben pedig szerepjáték: ez volt A Tűzhegy Varázslója, a Fighting Fantasy sorozat első darabja.
1980-ban a Games Workshop megtartotta a Játékok napja nevű, éves kiállítását a londoni Royal Horticultural Halls-ban. Ezen a Penguin Books is kapott egy standot, hogy reklámozhassa új könyvét, a Playing Politics-et. Steve és Ian beszédbe elegyedett a könyv szerkesztőjével, Geraldine Cooke-kal, és szóba került egy „hogyan játsszunk” témájú könyv megírása is a fantasy szerepjátékok kapcsán. Geraldine-nek tetszett az ötlet, és a találkozó azzal zárult, hogy Steve és Ian megígérte, írnak egy vázlatot.
1981-ben végre befejezték a játékkönyv stílust bemutató vázlatkönyvüket, majd elküldték a kéziratot Geraldine-nak, a Penguin munkatársának, hogy véleményezze. Első kérdése az volt, hogy ez felnőtteknek vagy gyerekeknek szóló könyv? Steve és Ian úgy gondolták, hogy mindkét korosztálynak szól.
Talán meglepő, de a Penguin több mint fél évig rágódott a könyvön, míg végre hivatalos árajánlatot tett. Ez idő alatt Steve és Ian egyre frusztráltabb lett. Hogy időt spóroljanak, Steve és Ian megegyeztek, hogy fele-fele arányban írják meg a kalandot. A történet felezőpontjának egy folyón átívelő hidat terveztek, így a kaland idáig tartó részét Ian írta, Steve pedig az azutánit. A könyv alapja egy labirintus alapú kincsvadászat volt, mely mélyen a hatalmas Zagor varázsló otthonában, a Tűzhegy gyomrában játszódott. A könyv címét végül a kissé semmitmondó  Mágikus Kalandról A Tűzhegy Varázslójára változtatták. A szerzőpárosnak sikerült rábeszélnie a Puffint, hogy ugyanazokat a művészeket rajzoltathassák, akikkel korábban a White Dwarf magazinokon dolgoztak. A legégetőbb problémát talán a szembeötlő stílusváltás jelentette a mű felénél – az írógép korában ezt nem lehetett egykönnyen megváltoztatni. Végül Steve, aki eredetileg felvázolta a könyv alapötletét és elkészítette a mintát, önként vállalta, hogy újraírja Ian részét, vagyis a kaland első felét. A második változatból így kikerültek mindezek a hibák, és végül 1982 augusztusára jegyezték elő a könyv kiadását. A Puffin kezdetben óvatos volt az eladásokkal, és a kiadó aggodalma az első pár hétig beigazolódni látszott. Ám a Games Workshop által piacra dobott White Dwarf magazinban megjelenő cikkeknek és a Puffin Könyvklub iskolai reklámozásának hála a sorozat híre gyorsan terjedt. Az év végére a könyvet ötször nyomták újra.
A hatodik címből, a Halállabirintusból (1984) több mint 300.000 példány kelt el csak Angliában szűk egy év alatt. A sorozat rohamos tempóban folytatódott, s több új írót is aktivizáltak, hogy lépést lehessen tartani az olvasók igényeivel, ami évente hat játékkönyv megjelentetését jelentette. A toborzott írók közt volt Marc Gascoigne, a Fighting Fantasy legtermékenyebb kiválósága és későbbi sorozatszerkesztője.
A Fighting Fantasy kezdett túlnőni önmagán – a játékkönyveken –, és megjelentek a regények, magazinok, társasjátékok, kézikönyvek, sőt még számítógépes játékok is. Úgy tűnt, az emberek étvágyának semmi sem szab határt...

Az első hírlevélhez kapcsolódó melléklet
Az első hírlevélhez kapcsolódó melléklet

Hazai élmények

1989-ben lett kiadva az első könyv itthon Kaland Játék Kockázat sorozat keretein belül. Összesen 17 kalandkönyv, 3 Kaland Játék Varázslat kötet és 1 magyarázó könyv (a Titánt) jelent meg a Rakéta Könyvkiadó gondozásában.

Félelmetes fantáziajáték! A Főhős te vagy!

Ezzel a jól ismert alcímmel, és az angol második kiadás napkorongos logójával indította el a Rakéta Könyvkiadó 1989-ben a Kaland-Játék-Kockázat sorozatot, a Tűzhegy helyett a Halállabirintussal. Varsányi Mária és a többi fordító 93-ig összesen 20 játékkönyv és a Titán című világleíró lexikon magyar változatát készítette el, 92-től 93-ig viszont már az Új Vénusznál jelentek meg Steve Jackson és Ian Livingstone játékkönyvei. A kiadó Fantázia Harcos sorozata összesen 12 könyvet tartalmazott (köztük a Rakétánál félbemaradt Varázslat!-széria 800 fejezetpontos lezárását, a Királyok koronáját), amik mellé a fordító, Serflek Szabolcs két paródiakötetet is írt Gordon Fletcher álnéven. 1998-ban megjelent a Szukits Könyvkiadó gondozásában a Démonlovagok történet, végül 2001-ben az utolsó kiadott rész Zagor legendája címmel. Ez után hosszú csend következett. A műfaj rajongói azt találgatták, hogy az Új Vénusz kiadó utolsó kiadott könyveiben az előkészületben lévő címek milyen új sztorikat takarhatnak. Bár magyarul már nem érkeztek meg hozzájuk. Végül évekkel később magánszemélyek buzgó fordításai nyomán ezek a korábban kihagyott történetek is eljutottak az interaktív regények kedvelőihez. A mostani időszakban, amikor a 80-as évek nosztalgiája visszaköszön több területen, a számítógép előretörésének nem sikerült eltörölnie az egyszemélyes szerepjáték ezen műfaját. Sőt inkább ötvöződött vele és ma már a hordozható kütyük is platformaivá váltak. És a mostani évfordulók új lendületet adtak új részekhez megszületéséhez is. Tavaly ünnepelhettük az első angol megjelenés 35. évfordulóját és jövőre lesz az itthoni első kiadás 30. éves. Lapozzunk a 400. fejezetpontra és éljük túl a könyv viszontagságos kalandjait újra...meg újra...és újra!

​A lapozgatós játékkönyvek műfajáról

A Wikipédia következőképpen határozza meg: A lapozgatós játékkönyv egyfajta egyszemélyes szerepjáték. A hagyományos regényekkel ellentétben a könyvet nem lineárisan kell olvasni, hanem előre-hátra lapozgatva, a könyv utasításának vagy a véletlen (például kockadobás) hatásának megfelelően. Az ilyen könyvek általában rövid bekezdéscsoportokból álló számozott fejezetecskékre vannak osztva, a fejezetek végén - a játékos választásától, a kockadobás eredményétől illetve a történet menetétől függően - utasításokkal, hogy melyik számú fejezethez kell továbblapozni (az egymás utáni fejezetek nem sorrendben követik egymást, hanem össze vannak keverve - hogy a játékos/olvasó ne tudja, vagy nehezebben tudja kitalálni a cselekmény végét addig, míg oda nem ér a cselekményben, és így a játékélmény ne romoljon el - így általában sok-sok oldalon át kell lapoz(gat)ni, míg a soron következő fejezethez érünk - innen a név). A tájékozódást segítette a kaland során a térkép készítése, így jobban követhető lett hol jártunk már és mit kéne még felfedeznünk.

A könyvek lényege, hogy az olvasó a szerint halad a történetben, hogy az egyes fejezetek végén hogyan dönt. Ugyanis a könyv több lehetőséget is kínál az egységek végén, és így lehet ugrálva haladni. Jackson és Livingston miután nagyjából elkészültek egy történettel (benne a különböző elágazásokkal), összekeverték a fejezeteket. Tehát a nyomtatásban megjelent fejezetek sorrendje teljesen véletlenszerű.
Miben rejlett a könyvek ereje, és miért szerethetik még ma is több ezren csak Magyarországon? Az első ilyen egyértelműen a kalandkönyv újszerűsége volt. Legalábbis itthon biztosan újként hatott a legtöbbeknek. Szerepjátékok is léteztek már, de túlzás lenne azt mondani, hogy a 80-as évek Magyarországának fele azokkal lett volna elfoglalva. Komoly előnye volt az új őrületnek az interaktivitás is, ami szinte teljesen ismeretlen eleme volt az ifjúsági olvasmányoknak. Lehengerlő volt dizájnjuk, amelyekre szerencsésebb az illusztrációk fogalom használata, hiszen klasszikus könyvillusztrációkról van szó, tehát borítóról, és belső, apróbb-nagyobb képekről. Az új sorozat és könyvtípus híre nyilván gyorsan terjedt annak idején, de ha valakit mégis elkerült volna, akkor az árusoknál előbb-utóbb belebotlott. Az pedig több mint valószínű, hogy ilyenkor a könyvek a borítójukkal hívták fel magukra a figyelmet. Ezek minden esetben színesek voltak, a belső képek pedig fekete-fehérek. És talán így volt ez jó, mert színek nélkül is pont annyit tettek hozzá az élményhez, amennyit kellett. A Kaland Játék Kockázat könyvekben alapvető momentum a harc. Erre utal a műfaj angol elnevezése is, a Fighting Fantasy. A játékban dobókockákkal lehet megküzdeni a lényekkel. Viszont abból, hogy mekkora különbség van a dobókocka és a kalandoknál használt fegyverek között, a játék hevében semmit nem érez az ember, és hiányérzet nélkül tud kockákkal küzdeni. Sőt a szerencse hatása is dobókocka segítségével érvényesül.

További információk folyamatosan fel lesznek töltve a gombokhoz!!!

A TALÁLKOZÓ MENETRENDJE

A program időpontja: 2018.07.28., szombat

A helyszín megnyitása, látogatók fogadásának kezdete: 9:30

A programsorozat hivatalos kezdése a megnyitóval: 10:00

Délelőtti program: Előadások rövid szünetekkel

Déli étkezési szünet: 13:00

Délutáni programok: egyéni vetélkedő, kvíz, csapatvetélkedő, tombola.

Zárásig tartó program: beszélgetések, közös társasjátékozás.

A program zárása: 20:30